Az emberek általában különböző okokból döntenek az állati eredetű élelmiszerek száműzése mellett. Vannak, akik egészségügyi okokból nem szeretnének húst, halat, tojást vagy éppen tejtermékeket fogyasztani, míg sokakat az állatjóléti aspektusok győznek meg, megint mások pedig a hús- és tejipar környezeti terhelése miatt követnek vegán életmódot.
Fenntarthatóbb, de miért?
Sokan érvelnek fenntarthatósággal kapcsolatos állításokkal a növényi alapú diéták mellett. Az állattenyésztés problémái a termőterületek kevésbé hatékony felhasználásával kezdődnek. Mivel a szarvasmarhák, a sertések és egyéb haszonállatok takarmányozásához rengeteg földterületre van szükség, így ezen területek megszerzését sokszor erdőirtással érik el, amely hosszú távon a vízhasználatra, a talajerózióra és biológiai sokszínűségre is negatív hatással bír. Mindemellett a legeltetés is komoly problémát jelent, az előbbiekben felsorolt okok miatt.
Metán? Az gáz!
Biológiaórákról talán még rémlik, hogy a kérődző állatok emésztése során sok üvegházhatású gáz szabadul fel. A szarvasmarhák és juhok esetén például a metán keletkezésével kell számolni, amely közvetlenül és indirekt módon is hat a légkör összetételére.
Csepp a tengerben
Az állati eredetű élelmiszerek esetén a helyzetet nehezíti, hogy mind vízfelhasználásban, mind CO2 kibocsátásban sokszorosát igényli annak, mint a növénytermesztés. Ezzel szemben, ha a meglévő területeket inkább saját élelmünk, semmint az állatok takarmányának megtermelésére használjuk, energiahatékonyabban és környezetkímélőbben járhatunk el. A növények közvetlen elfogyasztása így a globális éhezési helyzetre és élelmiszerhiányra is megoldást jelenthet.
Összességében, ha ökológiai lábnyomod szeretnéd csökkenteni, annak egy módja lehet, ha csökkented vagy elhagyod étrendedből az állati eredetű élelmiszereket. Ezzel a környezet mellett a saját egészségedért is tehetsz, hiszen a növényi ételekkel több rostot, vitamint és ásványi anyagot vihetsz be szervezetedbe.
